Elérhetőség



Ismertető


Ismertető


A jelvény:
A jelvény látható része általában papír alapú (fénykép, fénymásolat, nyomdai sokszorosított kép), de készítettünk már textil, vékony bőr és hologram képhordozós kitűzőket is, esetenként szalaggal ellátva. A jelvény készítés során a kép fém hordozó lemez (általában alumínium) alapanyagokra kerül, majd víztiszta védőfóliát feszítünk rá, ami a fröccsenő víztől és a szennyeződésektől megvédi a kitűzőt.
A jelvény a fóliától szép csillogást kap. A kitűző hátulján bekapcsolható rozsdamentes tű van, amellyel a jelvény a ruhára biztonságosan kitűzhető.  A jelvény tartós, időtálló. Puha nedves ronggyal tisztítható. A kitűzők, jelvények közösséget, összetartozást fejeznek ki. 

A jelvények alakja:
A jelvények alakja és méretei kötöttek, mert a jelvénygyártás / kitűző gyártás esetén használt eszközök, célszerszámok csak meghatározott méretben képesek elkészíteni a termékeket .  A rajzon és fényképen látható jelvény formáktól eltérni nem lehetséges.

A jelvény grafikája:
A jelvény készítő a grafikai munkákat részben vagy teljes egészében elvállalja, de a félkész grafikák befejezésére is vállalkozik.
Gyakori megoldás, hogy a megrendelő kész grafikát ad, de a jelvény feliratait Önnel együttműködve mi helyezzük el.
Lehetséges nevesített, egyedi kivitelben is készíteni jelvényt, némi felár ellenében.
A jelvényekre / kitűzőkre kerülő grafikához bármilyen számítógépes formátumban meglévő kész rajzot is fogadunk. Fontos a jó minőség, a legalább 300 dpi felbontású pixeles vagy vektoros formátum, mert a jelvény végső képét ez határozza meg. Ekkor csak a sokszorosítási feladat marad ránk.
A jelvény készítés során a kép fémhordozó lemez (általában alumínium) alapanyagokra kerül, majd víztiszta védőfóliát feszítünk rá, ami a fröccsenő víztől és a szennyeződésektől megvédi a kitűzőt. A kitűző hátulján bekapcsolható tű van, amellyel az ruhára kitűzhető.

Sokszorosítás:
Sokszorosításra mindig csak a megrendelővel való egyeztetés, a jelvény méretarányos látványtervének jóváhagyása után kerül sor. A jelvényre kerülő embléma sokszorosítása Epson AccuLaser C1100 nyomtatóval, papírra történik. A lézernyomtató 2400 dpi felbontásban, CMYK színrendszerben, nagyon szép, fényes nyomatot készít.
A jelvények abszolút színhűsége nagyon nehezen megoldható feladat. Amennyiben a megrendelő monitorja másképpen van hangolva a lézernyomtatótól, máris látható különbség lesz a kész jelvényen, holott a kitűző rajzolatába nem avatkozott bele senki. A panton vagy más színskálák megadása sem garancia a jelvény minden igényt kielégítő színhelyességére. Fogadjuk el, hogy a jelvény avagy kitűző és a kulcstartó egy ilyen kommersz termék, ahol csak a megközelítő színhűség biztosítható.

A jelvénygyártó / kitűző gyártó a megrendelőtől is elfogadja a sokszorosított képeket. Tehát kész, már sokszorosított grafikával is
dolgozunk. Kérjük, hogy ez esetben az A/4-es ívek (melyre több jelvény grafikája elfér), a négy sarkában legyen egy-egy apró kereszt (passzent jel) rajzolva. Ilyenkor a kitűző-készítés, árából kedvezményt tudunk biztosítani, általában -10 Ft-ot jelvényenként. A stancolás / kivágás miatt a kitűző gyártó adja meg a grafikák elhelyezkedésének módját, természetesen egyeztetve a megrendelővel.


Jelvény kivitele , jelvény gyártás : Jelvénygyártás
Simonyi Zoltán 1992-ben kezdett el jelvény gyártással foglalkozni. A jelvénykészítő / kitűző készítő ha kell, meg is tervezi a grafikát.
A kinyomtatott grafikák stancolás után készen állnak a jelvényesítésre. A jelvény célszerszámba bekerül a víztiszta fólia, a grafika, az alsó és a felső fémlapocska, majd ez utóbbiak nagy nyomással összepréselésre kerülnek, ezáltal köralakban közbe zárva a fóliát és a grafikát. A 26 mm-es jelvénybe ezután kerül a tű, a többi jelvényben már előre betettük a tűt a hátsó részbe.

Jelvény csomagolás:
A jelvény készítés / kitűző készítés utolsó munkafolyamata a csomagolás, ami általában 25/50/100 darabonként nejlonzacskóba, majd gyűjtő tasakba vagy kartondobozba kerül a jelvény.
Az elkészült kitűző legtöbbször postai utánvétes csomagként kerül feladásra, s jut el a kedves megrendelőhöz. Ezért rendelésnél
szíveskedjenek megadni a postázásai címet, számlázási adatokat, érkeztetési határidőt, kapcsolattartó nevét és telefonszámát, a jelvény gyártás során esetlegesen felmerülő kérdések miatt.
A jelvény / kitűző / kulcstartó átlagos gyártási ideje átlagos pár száz darabos rendelésnél a grafika jóváhagyásától számított 2-4
munkanap.

Jelvény kivitele:
A ruhák díszeit képező, hovatartozást jelző kitűző típusok, amiket sajnos nem tudok készíteni:
- mandzsetta-kapoccsal ellátott jelvényeket
- átlátszó műgyantázott jelvényeket
- a grafika formáját követő és gravírozott jelvényeket
- galvanizált réz jelvényeket
- tűzzománcozott jelvényeket
- a grafika formáját követő jelvényeket
- domborműves jelvényeket
- szitázott jelvényeket
- vert kivitelű jelvényeket
- festett, galvanizált jelvényeket
- aranyozott vagy ezüstözött jelvényeket

Miért készíttessünk jelvényt?
- Mindenki megmutathatja egyéniségét.
- A jelvény divatkellék, így kiegészítőként is használható.
- Megfizethető, személyre szabott ajándék.
- Kiváló reklámajándék.
- Egy rendezvény kitűnő kelléke lehet, hiszen összetartozást fejez ki, ugyanakkor emléktárgyként is kiváló.
- Civil szervezetek, egyesületek, alapítványok támogatását is szolgálhatja, ugyanakkor viselői személyes példát adva felhívják mások figyelmét az adott civil szervezet céljaira, további támogatókat szerezve ezzel.

Miért tőlem rendeljen jelvényt?
- Már 10 darabtól lehetséges a gyártás.
- A leggyorsabban, a legkedvezőbb áron szolgálom ki.
- Rugalmas vagyok, utasításait viszont pontosan követem.
- Érdeklődésére szinte azonnal reagálok.
- Ha elküldte elképzelését, esetleg képet és/vagy szöveget, rövid idő múlva visszaküldöm a jelvény, kitűző, avagy kulcstartó első
látványtervét.
- Ingyenesen készítek látványtervet.
- Gyorsan, pontosan, rugalmasan dolgozom.

A jelvény és kulcstartó készítő műhely 2006-ban új helyre költözött, Tatabánya - Kertvárosba, az M1 autópálya Tatabánya - Újváros lehajtótól 2,5 km-re. A jelvénygyár megközelítéséről leírás és térkép is a rendelkezésre áll.

Vélemény a jelvényről:
"Jelet hagyni magunk után. Minden hatalom, kultúra, csoport, egyén elementáris vágya, amiben meghatározza önmagát, irányát és célját. Különösen így van ez globális, eltömegesedett korunkban, ahol a márka, a logó termékcsaládokat, kontingenseket jelöl. Pedig egy jel akkor erős, ha egyedi, csak viselőjét, s annak szűkebb körét jelenti. Megoldást jelenthet egy olyan szisztéma, ahol a jel különösségéhez keressük az embert, vagyis a jelvény választásában érzi a vásárló személyesen megjelöltnek magát. "/Bakács Tibor Settenkedő/
"A jelvény mindig kifejezte az egy csoportba való tartózást, eszköze a közösség formálásnak. Öröm ajándékba adni és kapni. Lehet nyilvánosan viselni de a fiók mélyén is gyűjteni, lehet reklámhordozó és kampányok hatékony eszköze. "

"Jelvény. Sport, Politika, Kampány, Klub, Rendezvény, Egyesület, Iskola, Önkormányzat stb. sorolhatnánk a végtelenségig. Ha egy hatékony reklámot szeretne cégének vagy csak kifejezni szeretné egy közösségbe való tartozásukat a jelvény egy remek megoldás."
Elérhetőség

Célpiacom
Kisebb nagyobb közösségek, akik az együvé tartozást akarják (még ha csak rövid időre is) kifejezni.
Megoldom az ez ügyben felmerülő összes feladatot, még ha a semmiből kell kiindulni, akkor is.
Minden munka kivitelezésének elkérem a tisztes árát, de meg is oldom azokat.
Nem hagyom a vevőmet a problémája megoldásakor rossz irányba elsodródni. Amennyiben a közösség engem választ erre a feladatra, akkor a rendezvényük sikere nem fog a termékeim miatt csorbát szenvedni.
Áraim hűen tükrözik a termékeim kiváló minőségét, a gyors és precíz kivitelezést.
Engem boldoggá tesz a munkám, főként akkor ha Ön is elégedett vele.

Szolgáltató adatai:
A szolgáltató neve: Simonyi Zoltán e.v.
A szolgáltató székhelye: 2800 Tatabánya Verebély László u. 13. 0/1
A szolgáltató elérhetősége, az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló,
rendszeresen használt elektronikus levelezési címe: info@kituzogyartas.hu
Cégjegyzékszáma: 9168983
Adószáma: 72920114-1-31
Statisztikai szám: 3213-231-11
Kamarai nyilvántartási szám: KO72920114
Nyilvántartásban bejegyző hatóság neve (cégbíróság): Tatabánya Város Polgármesteri Hivatala
Telefonszámai: +36202366666   +3634788314
Adatvédelmi nyilvántartási száma: NAIH-142140/2018
Engedély száma: ES-414604
TEÁOR: 321304; 321301; 329908; 479102
OTP Bank NyRT: 11740009-20083375
A szerződés nyelve: magyar
A tárhely-szolgáltató adatai: forpsi BlazeArts Kft., H-6090 Kunszentmiklós, Damjanich u. 36. 1/8. admin@forpsi.hu +3676550174

www.kituzogyartas.hu

Alapvető rendelkezések:
1.1. A jelen Szabályzatban nem szabályozott kérdésekre, valamint jelen Szabályzat
értelmezésére a magyar jog az irányadó, különös tekintettel a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) és az elektronikus
kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő
szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény vonatkozó
rendelkezéseire. A vonatkozó jogszabályok kötelező rendelkezései a felekre külön
kikötés nélkül is irányadók.
1.2. Hatály, az ÁSZF módosítása.
1.3. A webshop, mint szerzői jogi mű szerzői jogi védelme, erre figyelemfelhívás.
1.4. Rendelkezésre állás.
Adatkezelési szabályok:
1.5. Utalni kell az adatvédelmi tájékoztató elérhetőségére, fel kell tüntetni az
adatvédelmi nyilvántartási számot. Általános Szerződési Feltételek – Webshop neve
3
Megvásárolható termékek, szolgáltatások köre
1.6. Utalni kell arra, hogy a megjelenített termékek csak online, vagy személyesen is
megvásárolhatók-e. A termékek tartalmazzák-e az Áfát. Tartalmazzák-e a
házhozszállítási díjat, illetve a csomagolási díjat.
1.7. A webshopban Szolgáltató részletesen feltünteti a termék nevét, leírását, a
termékekről fotót jelenítet meg. A termékek adatlapján megjelenített képek
eltérhetnek a valóságostól, bizonyos esetekben illusztrációként szerepelnek.
1.8. Amennyiben akciós ár kerül bevezetésre, Szolgáltató teljes körűen tájékoztatja
Felhasználókat az akció időtartamáról.
Rendelés menete
1.9. A rendelés menetének részletes leírása, a bejelentkezésről a termék kosárba
helyezéséig.
1.10. Adatbeviteli hibák kijavítására vonatkozó lehetőségek (pl. plusz termék, termék
törlése, ár ellenőrzése stb.)
1.11. Fizetési lehetőségek, szállítási módok leírása
1.12. A szolgáltató webáruház köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését
az igénybe vevő felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben
e visszaigazolás az igénybe vevő megrendelésének elküldésétől számított, a
szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül
az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati
kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól. megrendelés és annak
visszaigazolása akkor tekintendő a szolgáltatóhoz, illetve az igénybe vevőhöz
megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik. A fenti szabályoktól
eltérhetnek a felek, ha ebben megállapodtak.
A megrendelések feldolgozása és teljesítés
1.13. A megrendelések feldolgozása mikor történik
1.14. Általános teljesítési határidő, a visszaigazolástól számított x munkanapon belül.
Ha Szolgáltató és Felhasználó a teljesítés időpontjában nem állapodtak meg,
Szolgáltató Felhasználó felszólításában meghatározott időpontban vagy időn
belül, felszólítás hiányában legkésőbb a megrendelésnek Szolgáltatóhoz való
megérkezésétől számított harminc napon belül köteles a szerződés szerinti
teljesítésre.
1.15. Ha Szolgáltató a szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a
szerződésben meghatározott termék nem áll rendelkezésére, köteles erről
Felhasználót haladéktalanul tájékoztatni, valamint Felhasználó által fizetett
összeget haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni. E
kötelezettség teljesítése Szolgáltatót nem mentesíti szerződésszegése egyéb
következményei alól. Általános Szerződési Feltételek – Webshop neve
4
Elállás joga
1.16. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló
45/2014. (II.26.) Korm. rendelet szabályozása értelmében Felhasználó a
megrendelt termék kézhez vételétől számított 14 napon belül indoklás nélkül
elállhat a szerződéstől, visszaküldheti a megrendelt terméket.
1.17. Az elállási jog gyakorlásának menete… (mikor élhet vele a vásárló, mikor nem,
haladéktalanul, de legkésőbb 14 napon belül visszautalja a webáruház az árat,
kivételek stb.)
Garancia, jótállás
1.18. Termékeinkre X hónap garanciát vállalunk. Meghibásodás esetén a garancia
levélben található szervizek bármelyikében személyesen vagy telefonon
tájékoztatják a teendőkről, illetve elérhetőségeink valamelyikén is tájékoztatást
nyújtunk. Lásd még: 151/2003. Korm. rendelet. A PTK-féle jótállás,
kellékszavatosság, termékszavatosság szabályai.
Panaszkezelés
1.19. A webshop köteles a fogyasztót tájékoztatni a székhelyéről, a panaszügyintézés
helyéről - ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével - és az
adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó
módjáról, valamint a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás
ügyfélszolgálatának levelezési címéről és - ha a panaszokat ilyen módon is fogadja
- elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról.
Vegyes rendelkezések
1.20. Szolgáltató és Felhasználó vitás ügyeiket békés úton próbálják rendezni.
Felhasználó és a Szolgáltató a jelen Szabályzat hatálya alá tartozó, megegyezéssel
30 (harminc) naptári nap alatt nem rendezhető esetleges jogvitákra nézve kikötik
a Tatabányai Városi Bíróság/Törvényszék illetékességét.
Tatabánya, 2015. január

 

Általános Szerződési Feltételek:
Adatvédelmi nyilatkozat:


Simonyi Zoltán., mint a jelvenygyartas.hu üzemeltetője kijelenti, hogy a szolgáltatásán keresztül megszerzett adatokat a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően kezeli, különös tekintettel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. rendelkezéseire. Simonyi Zoltán. kijelenti továbbá, hogy tiszteletben tartja az oldal látogatóinak, és regisztrált felhasználóinak személyes és bizalmas információit. A tudomására jutó valamennyi adatot és tényt bizalmasan kezel, azokat kizárólag szolgáltatásai működtetéséhez, fejlesztéséhez, valamint saját célú kutatás illetve statisztika készítéséhez használja fel. A jelvenygyartas.hu adatkezelését kizárólag Simonyi Zoltán. végzi, harmadik fél részére személyes adatokat nem ad ki, csak az érintett személy kifejezett hozzájárulásával. Amennyiben megkereső hatóság felszólítja Simonyi Zoltán.-t adatszolgáltatásra, és kiadásra, köteles személyes adatot kiadni, ha annak minden feltétele fennáll. Adatkezelési alapelvei összhangban vannak az adatvédelemmel kapcsolatos hatályos jogszabályokkal, így különösen az alábbiakkal:
1992. évi LXIII. törvény - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról (a továbbiakban Avtv., adatvédelmi törvény);
1992. évi LXVI. törvény - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról;
továbbá az ennek végrehajtásáról rendelkező 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet;
1998. évi XIX. törvény - a büntetőeljárásról (a továbbiakban Be.);
1995. évi CXIX. törvény - a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről (DM törvény);
2001. évi CVIII. törvény - az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről.
Definíciók:
Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet; különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő kezeléséhez. Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri.
Tilalmi lista: azon érintettek név- és lakcímadatainak a nyilvántartása, akik nem járultak hozzá, hogy személyes adataikat e törvényben meghatározott közvetlen üzletszerzési célok valamelyikére felhasználják, vagy megtiltották azok e célból történő további kezelését.
Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.
Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.

visszalépés a jelvény főoldalra 


Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik.
Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik.
Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges.
Adatzárolás: az adatok továbbításának, megismerésének, nyilvánosságra hozatalának, átalakításának, megváltoztatásának, megsemmisítésének, törlésének, összekapcsolásának vagy összehangolásának és felhasználásának véglegesen vagy meghatározott időre történő lehetetlenné tétele.
Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges.
Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.
Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi;
Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése
Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.
A jelen közlemény célja, hogy szolgáltatásaink minden területén, minden egyén számára, tekintet nélkül nemzetiségére vagy lakóhelyére, biztosítva legyen, hogy jogait és alapvető szabadságjogait, különösen a magánélethez való jogát tiszteletben tartsák a személyes adatainak gépi feldolgozása során (adatvédelem).
Személyes adat akkor kezelhető, ha
a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy
b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Törvény közérdekből - az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg. Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében.
Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.
Adattovábbítás, az adatkezelések összekapcsolása:
Az adatok akkor továbbíthatók, valamint a különböző adatkezelések akkor kapcsolhatók össze, ha az érintett ahhoz hozzájárult, vagy törvény azt megengedi, és ha az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek.
Adatbiztonság:
Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen.
Adatvédelmi Irányelvek:
Ön az oldalon történő regisztrációval illetve hírlevelünkre történő feliratkozással hozzájárult ahhoz, hogy személyes adatait az alábbi célokra felhasználhassuk:
* az Önnel való kapcsolattartás,
* hírleveleinken keresztül történő rendszeres tájékoztatás,
* közvetlen üzletszerzés,
* piackutatás
* képzések esetén adattovábbítás a kijelölt egyetem részére (kreditpont érvényesítése céljából)
Kérjük jelezze, mely adatkezelésekhez nem járul hozzá. Amennyiben tiltakozását nem jelzi, azt úgy tekintjük, adatai az alábbi módon történő kezeléséhez hozzájárul:
* postai vagy telefonos úton tájékoztató anyag küldése , információ az Adatkezelőtől
* Ön név és lakcímadatait közvetlen üzletszerzés, piackutatás, közvélemény kutatás és tudományos kutatás céljából harmadik félnek történő átadása
* e-mai címére, mobiltelefonjára elektronikus úton reklámok és egyéb tájékoztató információk küldése
* az Ön adatait kizárólag számítástechnikai eszközzel végrehajtott adatfeldolgozással értékeljük
* személyes adatait adatfeldolgozás céljából az Adatkezelő az Európai Gazdasági Térségen kívüli országokba is továbbítsa
 
Elérhetőség
EGYÉB ADATKEZELÉSEK
 
* Tájékoztatjuk Önt, hogy a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetőleg iratok rendelkezésre bocsátása végett megkeresheti az Adatkezelőt.
* Simonyi Zoltán., mint adatkezelő a hatóságok részére amennyiben a hatóság a pontos célt és az adatok körét megjelölte – személyes adatot csak annyit és olyan mértékben ad ki, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges.
* Más honlapokhoz kapcsoló linkek
* Az oldalon lehetnek más honlapokhoz kapcsoló linkek.
 
Adatkezelésére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) irányadó.
Az adatszolgáltatás önkéntes.
Az adatkezelés célja a megbízási szerződésben foglalt, Adatkezelő által vállalt szolgáltatások és kötelezettségek teljesítése, jogok érvényesítése, az ügyfél, azonosítása, az Ügyféllel való kapcsolattartás és kommunikáció.
 
További személyes adatok kezelése törvényi felhatalmazáson alapulhat, amelynek célja jogszabályi kötelezettségek teljesítése. Kezelt adatok: adószám, adóazonosító jel, TAJ szám, bankszámlaszám stb.
JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK
 
Amenyiben az Ön tiltakozása ellenére személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem éri, úgy az alábbi jogorvoslati lehetőségekkel élhet:
Tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését.
 
Kérelmére tájékoztatást adunk az általunk kezelt, illetőleg az általunk megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. A kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában adjuk meg a tájékoztatást.
A helyesbítésről és a törlésről Önt, továbbá mindazokat értesítjük, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbítottuk. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.
Az Ön személyes adatát töröljük, ha kezelése jogellenes, ha Ön azt kéri, ha az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt, azt a bíróság vagy az adatvédelmi biztos elrendelte.
Ön tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha
a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el;
b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik;
c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi.
Simonyi Zoltán., mint Adatkezelő – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálja, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatja. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – meg fogjuk szünteti, és az adatokat zároljuk, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesítjük mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbítottuk, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.
Amennyiben Ön a meghozott döntésével nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – bírósághoz fordulhat.
 
Ön a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.
 Tatabánya, 2015. január

www.jelvenygyartas.hu
visszalépés a jelvény főoldalra
Elállási jog --- Kockázatmentes vásárlás


Mi a különbség a szavatosság és jótállás között?


Minőségi kifogás esetén szavatossági, illetve jótállási igény érvényesíthető. Ez utóbbit a köznyelvben garancia néven szokták emlegetni. Szavatosságnál és jótállásnál ugyan azokat az igényeket lehet érvényesíteni (javítás, csere, árleszállítás, elállás a szerződéstől), az eltérés abban van, hogy az eladó mennyi ideig köteles helytállni, illetve kit terhel a bizonyítási kötelezettség.
A jótállás kedvezőbb a fogyasztó számára a szavatosságnál, mert a jótállási idő (1 év) alatt nem neki kell bizonyítania, hogy vétlen a meghibásodásban, hanem a kereskedőnek. Míg szavatosságnál – fogyasztói szerződés esetén – ez csak a vásárlást követő hat hónapon belül van így, utána megfordul a bizonyítási teher.
Jogszabály határozza meg, hogy melyek azok az új, tartós fogyasztási cikkek, amelyekre kötelező jótállást vállalni. Amennyiben nincs a termékre jótállás (mint például a lábbelikre) vagy az már eltelt, szavatossági jogokat lehet érvényesíteni.

Melyek a kötelező jótállás alá tartozó termékek?


Értékhatártól függetlenül: 

1. Hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény,
2. mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép,
3. porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztítógép, padlósúroló- és fényesítőgépek,
4. varrógép, kötőgép,
5. személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi,
6. lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi,

10 000 Ft bruttó vételár felett:

1. villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja,
2. vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezések,
3. motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk,
4. az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek,
5. biztonsági riasztó- és jelzőberendezések,
6. elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.),
7. üzenetrögzítők, kihangosító készülékek,
8. műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók,
9. rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és rádióvevők, műholdas helymeghatározók,
10. lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvevők és -lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók,
11. fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és diaszkennerek,
12. MP3 lejátszók, Pendrive készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez használatos memóriakártyák,
13. távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók,
14. személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek,
15. számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok,
16. írógépek és szövegszerkesztők,
17. hangszerek,
18. órák,
19. bútorok.


Jótállás azonban nem csak jogszabályon, hanem szerződésen is alapulhat, tehát a vállalkozások önként vállalhatnak jótállási kötelezettséget a jogszabályban nem szereplő termékekre is.

Elérhetőség

Mikor nem lehet szavatossági (jótállási) igényt érvényesíteni?


A fogyasztó nem érvényesíthet szavatossági (illetve jótállási) igényt, ha
• a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, illetve
• a hiba az általa adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy a kötelezett az anyag alkalmatlanságára figyelmeztette.

A jogszabály előírja, hogy minőséghibás vagy csökkent értékű áruk értékesítése esetén a vásárlót tájékoztatni kell a minőségi hibáról, amely miatt leértékelték. Emiatt utólag nem élhet reklamációval a fogyasztó, de más miatt igen. Tehát, ha a színhiba miatt leértékelt lábbeli sarka leválik, akkor hibás teljesítésről van szó.

A felelősség csak abban az esetben kizárt, ha a jogosult a szerződés megkötésekor a hibajelenség okával is tisztában volt. Ha valaki úgy veszi meg a terméket, hogy ismeri ugyan a hibát, de az már nem ismeri fel, hogy az milyen jelentőséggel bír, akkor az eladó felelőssége fennáll.

Kivel szemben lehet szavatossági/jótállási igényt érvényesíteni?


A minőségi kifogás intézéséért a forgalmazó – tehát az a vállalkozás, amely a terméket közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazza – a felelős.
Amennyiben a fogyasztó javítást szeretne, akkor fordulhat közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálathoz is, minden más esetben viszont a forgalmazóhoz kell fordulni. Természetesen javítás esetén is választhatja azt a fogyasztó, hogy a vásárlás helyszínére viszi vissza a terméket, ekkor a kereskedőnek kell továbbítania a terméket a szervizbe.

Mennyi időn belül lehet szavatossági/jótállási igényt érvényesíteni?


Jótállás
: Az új tartós fogyasztási cikkekre a jogszabály egy éves jótállási határidőt ír elő, amely az átadás, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.
Ha a gyártó a fogyasztási cikkre a rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal (így például egy évnél hosszabb jótállási idő) a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra. Tehát ebben a forgalmazónak nem elegendő a jogszabály által előírt minimumot biztosítani.

Szavatosság fogyasztói szerződésnél: 
Főszabályként két év az elévülési határidő, ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.
Ha a fogyasztó menthető okból nem tudja érvényesíteni az igényét, így például, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az elévülési időn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított három év, amely azonban már jogvesztő.

Kötelező alkalmassági idő: A lakóépületeket, a pihenés célját szolgáló épületek, személygépkocsi tárolók, igazgatási és irodaépületek, szociális, egészségvédelmi, művelődési és oktatási épületek, valamint ellátó és szolgáltató épületeket alkotó helyszínen készített vagy előregyártott szerkezetek és berendezések (épületszerkezet) és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékek és anyagok esetén a jogszabály ún. kötelező alkalmassági időt határoz meg (öt, illetve tíz év), mint három évet meghaladó szavatossági igényérvényesítési jogvesztő határidőt. Ilyen esetekben a szavatossági igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó.

Nem számít bele a határidőkbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A határidő a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.

Mennyi időn belül kell bejelenteni a reklamációt?

A fogyasztó a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kereskedővel közölni. A jogszabály fogyasztói szerződések esetében megállapít egy kéthónapos határidőt, amelyen belül a kifogásközlés kellő időben megtettnek minősül.
 
Amennyiben később jelenti be valaki a hibát, az még önmagában nem jár jogvesztéssel, de a késedelmes közléssel okozott károkat meg kell téríteni.
 
A kifogás - eltérő rendelkezés hiányában - bármely alakban közölhető, tartalmi megkötés sincs, elegendő azoknak a tényeknek a felsorolása, amelyekből alaposan következtetni lehet a hibás működésre vagy az alkalmatlanságra.

Kell-e jegyzőkönyvet felvenni a reklamáció bejelentésekor?


Igen, ha a vásárlást követően a fogyasztó minőségi kifogást jelent be, akkor a forgalmazó erről köteles jegyzőkönyvet felvenni, amelyben rögzíti:
• a fogyasztó nevét, címét,
• a fogyasztási cikk megnevezését, vételárát,
• a vásárlás időpontját,
• a hiba bejelentésének időpontját,
• a hiba leírását,
• a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
• a kifogás rendezésének módját.

A jegyzőkönyv másolatát a fogyasztónak át kell adni. Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót.

Ha a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. Tehát például, ha a fogyasztó a termék első meghibásodásakor cserét szeretne, de a forgalmazó javítani kívánja a terméket, akkor ezt indokolhatja azzal, hogy megfelelő határidőn belül teljesen kijavítható a hiba, illetve a javításhoz képest a csere aránytalan többletköltséggel járna számára.

Mit tegyünk, ha a kereskedő nem hajlandó jegyzőkönyvet felvenni?

Ilyen esetben célszerű beírni a vásárlók könyvébe, amelyet az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni. A vásárlók könyvébe jegyezhetik be a vásárlók az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos.

Mi a teendő, ha a kereskedő nem ismeri el a reklamáció jogosságát?


A jótállási kedvezőbb a fogyasztó számára, mert a jótállási idő alatt nem neki kell bizonyítania, hogy vétlen a meghibásodásban, hanem a kereskedőnek. Szavatosságnál – fogyasztói szerződés esetén – a vásárlást követő hat hónapon belül hasonló a helyzet, mivel a jogszabály kimondja, hogy az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ez azt jelenti, hogy a bizonyítási kötelezettség a teljesítést követő első hat hónapban a kereskedőt, utána pedig a fogyasztót terheli.
Egy hűtőszekrény esetében tehát, ha egy éven belül hibásodik meg a készülék, és a forgalmazó nem ismeri el a jótállási igényt, akkor a kereskedőt terheli a bizonyítási kötelezettség. Amennyiben viszont egy év után hibásodik meg a készülék, akkor már a fogyasztón van a sor, tekintettel arra, hogy szavatosságnál csak a vásárlást követő első hat hónapra szól a jogszabályi vélelem, amely viszont már eltelt.

A bizonyítási kötelezettségnek a felek általában úgy szoktak eleget tenni, hogy bevizsgáltatják a terméket. Jelenleg több független, akkreditált minőségvizsgáló szervezet van, amelyek szakvéleményt állítanak ki. A szakvélemény azonban nem kötelező, tehát előfordulhat, hogy a fogyasztó saját költségén – mivel a szakvélemény költsége a vizsgálatot kérőt terheli – bevizsgáltatja a terméket, és a szakvélemény szerint jogos az igénye, a kereskedő mégsem ismeri el azt. A békéltető testületi, illetve bíróság előtti eljárásban viszont felhasználható a dokumentum.
Ha a szakvélemény szerint megalapozott a fogyasztó igénye, akkor kérheti a forgalmazótól a szakvélemény költségének megtérítését is.

Milyen igényeket lehet érvényesíteni hibás teljesítés esetén?


Hibás teljesítés esetén a fogyasztó
a) elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.
b) Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének (megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül) nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A szerződéstől való elállás azt jelenti, hogy olyan állapotot kell létrehozni, mintha a szerződés létre sem jött volna, vagyis a fogyasztó visszaadja a terméket, és visszakapja a teljes vételárat.

Vonatkoznak-e speciális rendelkezések a három munkanapon belül bejelentett reklamációra?

A jótállás alá tartozó termékek esetében, ha a fogyasztó a vásárlástól számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem választhatja az áru kijavítását, hanem köteles a meghibásodott árut - amennyiben van ugyanolyan árucikke - előzetes vizsgálat nélkül azonnal kicserélni. Ha az azonnali csere azért nem lehetséges, mert a fogyasztási cikk átmenetileg nincs a forgalmazó üzletében vagy raktárában, akkor itt is irányadó az, hogy a forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.

Módosíthatja-e a fogyasztó a választott szavatossági igényt?

A fogyasztó a választott szavatossági jogáról másikra térhet át, de az egyik teljesítését követően már nem kérhet mást. Tehát ha kijavították a hibás készüléket, akkor a fogyasztó már nem kérheti, hogy mégis cseréljék ki.
 
Ha a fogyasztó másik szavatossági jogra tér át, köteles az áttéréssel okozott kárt megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt. Abban az esetben tehát, ha például kijavítást kér, de azt a kereskedő nem tudja teljesíteni (például mert az ahhoz szükséges alkatrész hiányzik), más szavatossági jogra térhet át, és az ezzel felmerült károkat (például a szervizbe való továbbítás költsége) a vállalkozás maga viseli. Az áttérést indokolja például, ha a kívánt szavatossági kötelezettség teljesítésére nincs lehetőség, mert a termék nem javítható, vagy a termék gyártását időközben beszüntették stb.

Hányszor lehet javítani egy terméket?

A jogszabályok nem határozzák meg, hogy hányszor kell elfogadni a fogyasztónak, hogy javítják a terméket, mielőtt kicserélnék, vagy azt, hogy hány csere után lehet kérni a vételár visszatérítését. A bírói gyakorlat szerint a kicserélés iránti igényt általában nem alapozza meg az első sikertelen javítás, az elállás jogával pedig csak végső esetben lehet élni. Nem hivatkozhat érdekmúlásra a fogyasztó, ha a hiba kijavítható, és a kötelezett vállalja is a kijavítást megfelelő határidőre. A jelentős költséget igénylő és rövid idő alatt ki nem javítható hiba viszont általában megalapozza a jogosult elállási jogát.

Szabályosan jár-e el a kereskedő, ha azt kéri, hogy a fogyasztó térítse meg a különbözetet, ha a kicserélt dolog vételára időközben magasabb lett?

Nem. Nem lehet arra hivatkozni, hogy a kicserélt dolog vételára időközben magasabb lett, ezért a fogyasztó térítse meg számára a különbözetet, illetve nem kérheti értékkülönbség megtérítését egy új alkatrész vagy tartozék beépítése miatt sem.

Mennyi időn belül kell elvégezni a javítást, illetve a cserét?

A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
 
Jó tudni, hogy nem lehet utólag érdekmúlásra hivatkozni, ha a javítás határidőn belül nem készült el, de határidőn túli javítást érdekmúlásra történt hivatkozás nélkül átveszi valaki, és ezt követően a dolgot hosszabb időn át használja.

Mi van akkor, ha nem javítják meg határidőben a terméket?

Ha a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalják el, vagy nem végzik el, a fogyasztó a hibát a vállalkozás költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. Ez azonban csak lehetőség a fogyasztó számára, ezért a kereskedő javítási, javíttatási költség megtérítésére irányuló ajánlatát nem kell elfogadnia.
 
A bírói gyakorlat szerint a javítási költség akkor is kérhető, amikor a javítás még ténylegesen nem készült el. Ilyenkor a bíróság a kötelezettet a javítás várható költségeiben marasztalja.

Mit kell feltüntetni javítás esetén a jótállási jegyen?


A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni:
• a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,
• a hiba okát és a javítás módját,
• a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,
• a jótállás - a kijavítás időtartamával meghosszabbított - új határidejét.

Mikor kell egy terméket a helyszínen megjavítani, és mikor kell a fogyasztónak bevinnie a forgalmazóhoz/szervizhez?


A jótállás alá tartozó fogyasztás cikkek közül a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható termékeket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.

Kell-e cserekészüléket biztosítani a javítás idejére?


A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a kereskedő/szerviz nem köteles cserekészüléket biztosítani a javítás idejére, csak ha önként vállalta.

Mekkora az árleszállítás mértéke?

Az árleszállítás mértékét a jogszabályok nem határozzák meg, az a felek megállapodásán, illetve a bíróság, békéltető testület döntésén múlik, de mindenféleképpen a szerződés szerinti vételár a kiindulni.
 
A szolgáltatás hibájának pénzbeli megtérítése – tehát az ellenérték arányos leszállítása – érvényesíthető szavatossági igényként (árleszállítás) és pénzbeli kártérítésként (értékcsökkenés). Ha a fogyasztó árleszállítási jogával él, akkor értékcsökkenés miatt már nem követelhet kártérítést.
 
Önmagában a termék javított volta nem ad alapot értékcsökkentés megállapítására, és díjleszállítás érvényesítésére. Viszont kártérítésként lehet értékcsökkentést kérni, ha a kijavítás nem volt teljes értékű, és így a javított dolog értékcsökkentté vált.

Szabályosan jár-e el a kereskedő, ha le akarja vásároltatni a termék vételárát.


A levásároltatást a magyar jogrendszer nem ismeri, tehát a kereskedő nem jár el szabályosan abban az esetben, ha nem adja vissza a pénzt, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy a fogyasztó vásárolja le a vételárat az üzletben.

Kártérítési igény


Hibás teljesítés esetén a fogyasztó nemcsak szavatossági, illetve jótállási igényt érvényesíthet, de kérheti a hibás teljesítéssel okozott kára megtérítését is. A szolgáltatott dolog hibái következtében személyi (emberi élet, egészség, testi épség sérül), és dologi károk (károsodnak más vagyontárgyak) keletkezhetnek, illetve gazdasági kiesés (elmaradt haszon) és vagyoni érdeksérelem is jelentkezhet a hibás teljesítés további következményeinek elhárítása, az érdeksérelem enyhítése érdekében felmerült kiadások (költségek) révén. A kártérítés elsősorban a vagyoni érdeksérelem (tehát a hibával összefüggésben, de azon kívül keletkező hátrány a jogosult vagyonában) orvoslására alkalmas.



A jótállás, szavatosság, valamint az elállási jogszabályok  Ptk. 1959. évi IV. törvény

306. §

visszalépés a jelvény főoldalra

(1) Hibás teljesítés esetén a jogosult

 

a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;

 

b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

 

(2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

 Elérhetőség

(3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.

 

(4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja.

 

(5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.

A szavatossági jogok

A hibátlan teljesítés biztosítása érdekében a törvény négyféle szavatossági jogot nevesít: a kijavítást, a kicserélést, az árleszállítást, valamint a jogosultnak a szerződéstől elállásra is lehetőséget ad.

A szavatossági igények közül a jogosult választhat. A jogosult választási joga azonban főszabályként csak az azonos szinten szabályozott szavatossági jogok között áll fenn (pl. a jogosult szabadon dönthet, hogy kijavítást vagy kicserélést kér-e, de nem választhatja az elállást vagy az árleszállítást).

Az 1999/44/EK irányelv a közösségi minimum-szabályok körében - kötelező erővel - egységes rendszert állított fel a fogyasztót megillető szavatossági jogok tekintetében. Az ennek megfelelő rendelkezéseket a § (1) bekezdése nevesíti.

Elérhetőség 

Az első lépcsőben [az (1) bekezdés a) pontja] a jogosult kijavítást vagy kicserélést kérhet.

Az árleszállítás, illetve a szerződéstől elállás joga a második lépcsőben érvényesíthető jog [az (1) bekezdés b) pontja]. E jogok közül a jogosult azonban csak két esetben választhat. Így akkor,

 

- ha az első lépcsőben nevesített jogok egyikének érvényesítésére sincs joga, azaz sem kijavítást, sem kicserélést nem kérhet.

 

- Ha azonban kijavítás vagy kicserélés szavatossági jogként érvényesíthető, a jogosult akkor élhet a második lépcsőben szabályozott valamelyik jogával, ha az első lépcsőben érvényesített jog teljesítését a kötelezett nem vállalta, vagy annak a § (2) bekezdésében meghatározott feltétele szerint nem tud eleget tenni.

A törvényi rangsorra vonatkozó szabály diszpozitív jellegű, azaz a felek a szerződésben attól eltérően rendelkezhetnek. Az eltérést a törvény egy esetben zárja ki. A § (5) bekezdése a fogyasztói szerződések [lásd Ptk. 685. § e) pont] esetében azt az eltérést nyilvánítja semmissé, amely e törvényi sorrendtől a fogyasztó hátrányára tér el.

 

 visszalépés a jelvény főoldalra

1. Kijavítás, kicserélés

 

A) Kijavítás

 

 

 

A 2003. július 1. után kötött szerződésekre irányadó szabály kimondja, hogy az első lépcsőben nevesített azon szavatossági jogot (kijavítás vagy kicserélés) a jogosult nem választhatja, amelynek teljesítése lehetetlen, vagy amely a kötelezett részére a másik választható szavatossági igény teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel jár. Kérdés azonban, hogy az arányosság körében a törvény szóhasználata szerinti másik szavatossági igény alatt mit kell érteni, ha a jogosult kijavítást kér: az első lépcsőben nevesített másik igényt - a kicserélést -, vagy a második lépcsőben nevesített szavatossági jogokat is. A helyes értelmezésnél az (1) bekezdés b) pontjának első mondatrészét is figyelembe kell venni. Ennek értelmében a második lépcsőben nevesített jogok közül a jogosult akkor választhat, ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga. Ez a feltétel - az a) pont szabálya szerint - akkor valósul meg, ha a jogosult a kijavítást vagy a kicserélést azért nem követelheti, mert azok teljesítése vagy lehetetlen, vagy aránytalan.

Ebből követően az a) pont szerinti arányossági feltétel vizsgálatakor az nem szűkíthető az első lépcsőben nevesített - és nem érvényesített - másik jogra, hanem azt a még választható valamennyi szavatossági jog szempontjából vizsgálni kell.

Az ítélkezési gyakorlat szerint a kötelezett helyett történő javításra vagy javíttatásra lehetőség van akkor is, ha a szolgáltatás olyan mértékben hibás, hogy a jogosulttól nem várható el a kötelezett munkájának ismételt elfogadása.

A bírói gyakorlat a javítási költség megtérítéséhez olyan esetekben is utat nyitott, amikor a javítás ténylegesen nem készült el. Ilyenkor a bíróság a kötelezettet a javítás várható költségeiben marasztalja.

A javítás, illetőleg a javíttatás átvállalása a jogosultnak nem kötelessége, ezért a kötelezettnek a javítási költség megtérítésére irányuló ajánlatát nem kell elfogadnia.

 

 

visszalépés a jelvény főoldalra 

B) Kicserélés

 

 

 

Olyankor, amikor a szerződés nem dolog szolgáltatására - hanem például munka elvégzésére - irányul, a kicserélést értelemszerűen a szolgáltatás ismételt elvégzésének kötelezettsége váltja fel (Ptk. 311. §).

A 2003. július 1. napjától hatályos törvényi rendelkezésből kitűnően az első lépcsőben nevesített két szavatossági jog között nincs rangsor, és a kicserélés követelésének nincs a kijavítástól eltérő törvényi feltétele. A jogosult választási jogát e szavatossági jog tekintetében is ugyanazon körülmények - a lehetetlenség illetve aránytalanság - korlátozzák.

 

 

 

2. Árleszállítás, elállás

 

A) Árleszállítás (díjleszállítás)

 Elérhetőség

 

 

A 2003. július 1-jétől hatályos törvényi szabály a szavatossági jogok második lépcsőjében helyezte el az árleszállítást (és az elállást). E szavatossági jogok közül a jogosult az alábbi két feltétel valamelyikének megléte esetén választhat. Így akkor,

- ha kijavítást vagy kicserélést a választott igény teljesítésének lehetetlensége miatt, vagy azért nem kérhet, mert az más szavatossági jog érvényesítéséhez viszonyítva a kötelezettre aránytalan teherrel járna.

- Ha a jogosult jogszerűen követelheti a kijavítást vagy kicserélést, de azt a kötelezett

a) nem vállalja,

b) vállalja ugyan, de nem végzi el, vagy

c) vállalja azt, de annak nem tud a Ptk. 306. § (2) bekezdése szerinti megfelelő határidőn belül, vagy a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül eleget tenni.

 

 

 Elérhetőség

B) Elállási jog

 

 

 

A 2003. július 1. előtt kötött szerződésből eredő e szavatossági jog gyakorlására akkor van lehetőség, ha a jogosult teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt. Az érdekmúlás esetköreit illetően a törvény példálózó felsorolást tartalmazott. Azt különösen akkor látja megállapíthatónak, ha a hiba nem javítható, vagy a termék gazdaságos javítása kizárt, a kötelezett a javítást nem vállalja, vagy a javításra rövid idő alatt értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nincs mód.

A bírói gyakorlat elállási jogot alapító oknak tekinti azt az esetet is, amikor

- a kötelezett a javítást a jogosulttal kötött megállapodás ellenére hosszú időn át nem végzi el;

- egy technikai berendezés üzemeltetése során rendkívül nagyszámú meghibásodás következik be és a jövőben is számolni kell a hibák sorozatos - bár javítható - jelentkezésével.

A törvényben megjelölt feltételek fennállása mellett sem nyílik meg a jogosult elállási joga jogszerűen olyankor, ha a feltételek bekövetkezését felróhatóan maga idézte elő.

A 2003. július 1. napjától hatályos törvényi szabály nem tartalmaz semmilyen eltérő feltételt. Annak követelésére ezért a jogosult - választása szerint - ugyanazon feltételek megléte esetén jogosult, mint az árleszállításra. Míg az árleszállítás esetében a törvény a jogosult választási jogát korlátozó körülményt nem nevesít, az elállás esetében kizárja, hogy e jogot a jogosult jelentéktelen hiba miatt gyakorolja.

 

 

 Elérhetőség

306/A. §

 

 

 

A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.

A Ptk. 306/A. §-a a más szavatossági jogra való áttérés szabályait tartalmazza. Indokolt esetben az áttéréssel járó költségeket és esetlegesen felmerülő károkat a kötelezett viseli. Abban az esetben tehát, ha például a jogosult kijavítást kér, de azt a kötelezett nem tudja teljesíteni (például mert az ahhoz szükséges eszközökkel nem rendelkezik), a jogosult más szavatossági jogra térhet át, és az ezzel felmerült károkat (például a tárolási költségeket) a kötelezett maga viseli. Az áttérés indokoltsága - egyebek mellett - akkor állapítható meg, ha a kívánt szavatossági kötelezettség teljesítésére nincs lehetőség, mert a dolog egyáltalán nem javítható, vagy a terméket a kereskedelmi forgalomból kizárták, gyártását beszüntették stb.

Ha azonban a jogosult indokolatlanul tér át más szavatossági jogra, a kötelezett kérheti az ezzel okozott károk megtérítését.

A jogosult a már kiválasztott szavatossági jog megváltoztatásának lehetőségével a hibás teljesítés miatt indított bírósági eljárás tartama alatt is élhet.

Természetesen a szavatossági jogoknak a Ptk. 306. §-ában meghatározott sorrendje áttérés esetén is alkalmazandó.

 

 

visszalépés a jelvény főoldalra 

Tvr. 6. § (1)

 

 

 

(2) A kötelezett csak abban az esetben hivatkozhat arra, hogy a szavatossági igény érvényesítésére irányadó határidő hat hónapnál rövidebb [308. § (1) bekezdés], ha a kötelező alkalmassági idő tartamát a jogosulttal a szerződés megkötésekor megfelelő módon (a terméken való feltüntetéssel, minőségi tanúsítvánnyal, fizetési jegyzéken stb.) közölte.

Ptk. 84. §

 

 

 

(1) A szavatossági jogok érvényesítésére vonatkozó határidőket a Ptk. hatálybalépése előtt létrejött szerződés esetében a Ptk. hatálybalépésétől kell számítani, a korábbi jogszabály által meghatározott határidők azonban nem hosszabbodhatnak meg.

(2) Ezt a szabályt nem lehet alkalmazni, ha a szavatossági jogok az érvényesítésükkel való indokolatlan késlekedés miatt a Ptk. hatálybalépése előtt megszűntek.

 Elérhetőség

307. §

 

 

 

(1) A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni.

 

 

 

(2) Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

 

 

visszalépés a jelvény főoldalra 

(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.

 

308. §

 

 

 

(1) A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.

 

(2) Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évül el.

 

(3) Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.

 

(4) Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó - az (1)-(2) bekezdéstől eltérően - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.

308/A. §

 Elérhetőség

 

 

(1) Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a 308. §-ban meghatározott határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.

 

(2) Fogyasztói szerződésben az (1) bekezdésben megállapított hároméves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis.

 visszalépés a jelvény főoldalra

A Ptk. 308/A. §-a tartalmazza a szavatossági jogok érvényesítésének jogvesztő határidőit. Ezek alkalmazására abban az esetben kerül sor, ha az elévülés menthető okból nyugszik. Menthető ok lehet pl. a szolgáltatásban rejlő ok (például amikor a hiba csak a törvényben meghatározott elévülési határidő után jelentkezik), vagy ha a jogosult a törvény által is méltánylást igénylő helyzetbe került (pl. súlyosan megbetegedett, ami ügyinek intézését akadályozta), stb. Ezekre az esetekre a jogszabály egy, illetve tartós használatra rendelt dolgok esetén hároméves jogvesztő határidőt ír elő.

Három évnél hosszabb kötelező alkalmassági időre vonatkozó előírást tartalmaz például az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet, vagy az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet.

Annak megítélése, hogy az adott dolog a tartós használatra rendelt dolgok közé tartozik-e, általában nem okoz nehézséget, mert ez a dolog (termék, áru stb.) jellegéből, rendeltetéséből nyilvánvalóan következik. Olyankor azonban, amikor a besorolás kétséges, az elhatárolásnál - az érték szem előtt tartása mellett - az általános fogyasztási, használati szokásokat kell figyelembe venni.

 

Fogyasztói szerződés esetében értelemszerűen alkalmazandóak a tartós használatra rendelt dologra, valamint a három évet meghaladó kötelező alkalmassági idővel kapcsolatos fenti rendelkezések, hiszen ezek a fogyasztóra nézve az általánostól kedvezőbben eltérő szabályok.

A fentiekben ismertetett határidők már nem elévülési, hanem jogvesztő jellegűek.

 

 visszalépés a jelvény főoldalra

308/B. §

 

 

 

A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét csak a dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek.

 

 

 

308/C. §

 Elérhetőség

 

 

A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíthetők.

Gyakori, hogy a kötelezett a hibásan teljesített szolgáltatás alapját képező jogviszonyból származó követeléssel lép fel, például az ellenszolgáltatás visszatartott részének a megfizetése iránt. Ilyenkor a jogosultnak a szavatossági határidők letelte után is módjában áll érvényre juttatni a szavatossági jogait, és kifogás útján hivatkozhat a kötelezett hibás teljesítésére és érvényesítheti szavatossági jogait.

A kifogás - eljárásjogi jellemzőiből következően - a kereseti kérelmet meghaladó összegű igény érvényesítésére természetesen nem alkalmas, de sikeressége esetén a követelés mérsékléséhez, illetve a kereset teljes elutasításához vezet.

Kifogás útján minden szavatossági jog érvényesíthető, mégpedig a törvényben meghatározott feltételek mellett (ld. Ptk. 306. §-ához fűzött magyarázatot).

 

 visszalépés a jelvény főoldalra

 

Tvr. 6. § (1)

 

 

 

(2) A kötelezett csak abban az esetben hivatkozhat arra, hogy a szavatossági igény érvényesítésére irányadó határidő hat hónapnál rövidebb [308. § (1) bekezdés], ha a kötelező alkalmassági idő tartamát a jogosulttal a szerződés megkötésekor megfelelő módon (a terméken való feltüntetéssel, minőségi tanúsítvánnyal, fizetési jegyzéken stb.) közölte.

 

 

visszalépés a jelvény főoldalra

309. §

 

 

 

(1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis.

 

(2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.

 

 

 

311. §

 Elérhetőség

 

 

(1) Ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerződő harmadik személy (előző kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói szerződés kötelezettje követelheti az előző kötelezettől a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a megtérítését, feltéve, hogy a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

 

(2) A fogyasztói szerződés kötelezettje az (1) bekezdés szerinti igényét a fogyasztó igényének kielégítésétől számított hatvannapos elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az igény az előző kötelezett teljesítése időpontjától számított legfeljebb öt évig érvényesíthető; e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

 

(3) Az (1) bekezdés szerinti igényt az előző kötelezett is érvényesítheti a vele szerződő előző kötelezettel szemben, a (2) bekezdésben meghatározott határidők megfelelő alkalmazásával.

 

 

visszalépés a jelvény főoldalra 

311/A. §

 

 

 

A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul; ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni.

A törvény a dolog szolgáltatására irányuló szerződéses modell szem előtt tartásával rendelkezik a hibás teljesítés általános szabályairól. Emiatt e törvényhely szabályának megalkotásával mintegy értelmező normaként deklarálja, hogy az előírásai olyankor is érvényesülést kívánnak, amikor a megállapodás tárgya szolgáltatás nyújtására (például valamely tevékenység elvégzésére) irányul. Ilyen esetben a hibás teljesítés folytán érvényesíthető szavatossági jogok közül a kicserélés joga és kötelezettsége alatt a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni. Abban azonban értelemszerűen nincs eltérés, hogy a szolgáltatás újbóli teljesítését a jogosult ugyanazon feltételek mellett igényelheti, mint dolog-szolgáltatás esetén a kicserélést.

  visszalépés a jelvény főoldalra

 

 

Tvr. 13. §

 

 

 

A hibás teljesítéssel kapcsolatos szavatossági jogokra és kártérítésre, valamint ezek érvényesítésének határidejére vonatkozó rendelkezések csak akkor alkalmazhatók, ha a szerződés teljesítése a törvény hatálybalépése után történt 

 

visszalépés a jelvény főoldalra